A láncfonalas kötőgépek a technika csodái, amelyek sokoldalú és tartós szövetek nagy sebességű gyártását teszik lehetővé. Olyan kritikus alkatrészek, mint a tűrúd, a vezetőrúd és más segédrendszerek állnak a működésük középpontjában. Minden egyes alkatrész pontos szerepet játszik a hurkok kialakításában, a fonalak összekapcsolásában és a bonyolult minták létrehozásában. Ebben a cikkben ezeknek az alkatrészeknek a funkcióit, mozgását és azt vizsgáljuk meg, hogyan járulnak hozzá a láncfonalas kötésnél a szövet kialakításához.
A tűrúd a láncfonalas kötőgépek alapvető eleme. Egy sor tűt tart lineáris elrendezésben, és szinkronban mozgatja őket a szövethurok létrehozásához. A gép típusától függően (pl. trikó vagy raschel) a tűrúd a következő tűtípusok egyikét tarthatja:
A tűrúd függőlegesen, oda-vissza mozgó mozgással mozog. Minden ciklus során:
A tűsáv mozgása határozza meg a hurok méretét, a szövet sűrűségét és a szerkezeti integritást. A tűméret (tűk egységnyi szélességre vetítve) eltérései befolyásolják a szövet finomságát. Például:
A vezetőrúd a fonalakat a tűkhöz irányítja, és meghatározza a szemek kialakításához szükséges oldalirányú mozgásokat. Egy sor lyukkal vagy vezetővel van felszerelve, amelyek mindegyike egy adott fonalvégnek felel meg. A szövetkialakítás összetettségétől függően egy gépben több vezetőrúd is használható.
A vezető rúd összehangolt simító mozgást végez, amely magában foglalhatja:
Az átlapoló mozgás hozza létre a láncfonalas szövetek jellegzetes függőleges egymásba fonódását. A vezetőrudak száma és elrendezése bonyolult mintákat és textúrákat tesz lehetővé, mint például:
A vezető rúd mozgása meghatározza a szövet textúráját, mintázatát és rugalmasságát. Például:
A vékony, lapos fém alkatrészekből álló, vízszintesen mozgó, a szövetet megragadó süllyesztő rendszer a tűvel és a vezető rudakkal együtt működik. Ez tartja a szövetet a helyén a hurokképzés során.
A süllyesztőrendszer fenntartja a feszültséget, lehetővé téve az egyenletes hurokképzést. Ez kritikus fontosságú az egyenletes textúrájú és sűrűségű, kiváló minőségű szövetek előállításához.
A láncfonalgerenda tárolja a kötéshez szükséges fonalakat, és ellenőrzött feszültséggel engedi ki őket. Egy tipikus láncfonalas kötőgép egy vagy több láncfonalgerendával rendelkezik, amelyek mindegyike több ezer fonalvéget tartalmaz.
Az egyenletes fonalfeszítés elengedhetetlen az olyan hibák megelőzéséhez, mint az egyenetlen hurkok, a szövet torzulása vagy a szakadás. A láncfonalgerenda szerepe kritikus fontosságú a kiváló minőségű szövetek előállításában, különösen a nagy sebességű műveleteknél.
A felszedő és szállító rendszer kihúzza a kész szövetet a kötési zónából, és tekercsre tekeri. Ez a rendszer biztosítja a szövet egyenletes mozgását, és megakadályozza a nyúlást vagy torzulást.
A felhúzórendszer biztosítja, hogy a szövet a kívánt méreteket és tulajdonságokat megtartja, azáltal, hogy következetes feszültséget és igazítást tart fenn.
A láncfonalas kötőgépeknél alapvető fontosságú az összes alkatrész pontos szinkronizálása. A tűrúdnak, a vezető rúdnak, a dugattyúkat és más rendszereknek összhangban kell működniük a zökkenőmentes szövetgyártás érdekében. A fejlett láncfonalas kötőgépek számítógépes vezérlőrendszereket használnak e mozgások valós idejű ellenőrzésére és beállítására, így biztosítva az optimális teljesítményt.
A láncfonalas kötőgépek alkatrészeinek - tűrudak, vezető rudak, süllyesztők és segédrendszerek - bonyolult összjátéka képezi e sokoldalú szövetgyártási módszer alapját. Minden egyes alkatrész hozzájárul a gép azon képességéhez, hogy kiváló minőségű, változatos textúrájú, mintázatú és felhasználású szöveteket állítson elő. Akár finom csipkét készít a divathoz, akár tartós hálót ipari felhasználásra, ezeknek az alkatrészeknek a pontossága biztosítja, hogy a láncfonalkötés a modern textiltechnika egyik sarokköve marad.