A láncfonalas kötés egy fejlett és hatékony textilgyártási technika, amely nagy teljesítményű szöveteket állít elő a legkülönbözőbb alkalmazásokhoz. A vetülékkötéssel ellentétben a lánckötés során a fonalakat a láncirányban (hosszanti irányban) kapcsolják egymásba, és rendkívül speciális gépeket használnak a tartós, stabil és sokoldalú szövetek előállításához. Ez a cikk a lánckötőgépek legfontosabb műszaki összetevőit, az olyan eljárások, mint a gerendázás, bonyolultságát és a gyártáshoz szükséges fonalszükséglet becsléséhez szükséges kritikus számításokat vizsgálja.

A láncfonalas kötőgépek fő alkotóelemei

A láncfonalas kötőgépek összetett rendszerek, amelyeket úgy terveztek, hogy pontosan szabályozzák a több fonalat és bonyolult szövetszerkezeteket hozzanak létre. Az elsődleges összetevők közé tartoznak:

1. Creel: A kreel tartja és rendezi a fonalkötegeket (kúpokat vagy sajtokat), és biztosítja az egyenletes fonalellátást ellenőrzött feszültség mellett. A géles megfelelő beállítása kritikus fontosságú a csomók elkerülése és a zökkenőmentes működés biztosítása érdekében.
2. Útmutató rudak: A vezetőrudak szabályozzák a fonalak oldalirányú mozgását, lehetővé téve a különböző öltésminták létrehozását. A vezetősávok száma befolyásolja a szövet összetettségét és textúráját.
3. Tűk: A tűk hurkokat alkotnak a fonalakkal. A leggyakoribb típusok közé tartoznak a reteszes, a szakállas és az összetett tűk, amelyek mindegyike speciális alkalmazásokhoz alkalmas.
4. Sinkerek: A süllyesztők a hurokképzés során a helyén tartják a szövetet, biztosítva az egyenletességet és megelőzve a hibákat.
5. Warp sugár: A láncfonalgerenda párhuzamos elrendezésben tárolja a fonalakat, és a kötési zónába táplálja őket. A kiváló minőségű szövet előállításához elengedhetetlen az egyenletes tekercselés és a feszültségszabályozás a gerendázási folyamat során.
6. Átvételi és eladási mechanizmusokszabályozza a szövet mozgását és a láncfonalak elengedését, fenntartva az egyenletes feszültséget és biztosítva az egyenletes szövetsűrűséget.

A sugárzási folyamat

A láncolás, más néven láncolás, egy olyan előkészítő lépés, amikor több fonalat tekercselnek fel párhuzamosan egy láncgerendára. Ez a folyamat biztosítja az egyenletes feszültséget és igazodást, ami elengedhetetlen a hatékony kötés és a kiváló minőségű szövetgyártás szempontjából.

Lépések a sugárzásban:

• Creeling: A fonalkötegek a gézen vannak elhelyezve, és minden egyes fonalat vezetőkön keresztül vezetnek, hogy a rendet fenntartsák és megakadályozzák az összegabalyodást.
• Feszítés: Minden egyes fonalra egyenletes feszültséget alkalmazunk, hogy elkerüljük az olyan problémákat, mint a törés vagy az egyenetlen szövetsűrűség.
• Tekercselés: A fonalakat párhuzamos elrendezésben tekerik fel a láncfűző gerendára.
• Szekcionált torzítás: Összetett minták vagy minták esetén a szakaszos láncolás a láncfonalat kisebb szakaszokra osztja, ami lehetővé teszi a minta rugalmasságát.

Fonalkövetelmények a láncfonal kötéshez

A fonalszükséglet pontos becslése elengedhetetlen a hatékony termelés és költséggazdálkodás szempontjából. A számítást számos tényező befolyásolja, többek között a végek (fonalak) száma, a szövet hossza, a fonalszám és a hulladéktartalom.

Figyelembe veendő paraméterek:

1. Végek száma (E): A szükséges láncfonalak teljes száma a szövetkialakítás és a szövetszélesség alapján.
2. Szövet hossza (L): A gyártandó szövet teljes hossza.
3. Fonalszám (C): A fonal finomságának mértékegysége, gyakran Tex vagy Denier-ben kifejezve.
4. Hulladéktámogatás (W): A feldolgozás során keletkező fonalhulladék figyelembevételéhez hozzáadott százalék, amely általában 1,5 és 4% között mozog.

A fonalhossz kiszámításának képlete:A szükséges fonal teljes hosszának kiszámításához:

Teljes fonalhossz = végek száma × szövethossz × (1 + hulladéktérítés)

A fonal súlyának számítási képlete:A fonal hosszának súlyra történő átszámítása:

Fonalsúly = Teljes fonalhossz ÷ Fonalhossz egységnyi súlyra vetítve

A "Fonalhossz egységnyi tömegre vetítve" a használt fonalszámolási rendszertől függ. Például az angol pamutszámrendszerben (Ne) a fonal hossza fontra vetítve a következőképpen kerül kiszámításra:

Fonalhossz fontonként = fonalszám × 840 yard

Példa számítás:Tegyük fel, hogy egy szövetet kell előállítanunk:

• 5,000 láncvég
• 10,000 méter szövet
• A 40 Ne fonalszám
• 2%-os hulladéktámogatás

1. lépés: Számítsa ki a fonal teljes hosszát:

Teljes fonalhossz = 5,000 × 10,000 × (1 + 0,02) = 51,000,000 méter

2. lépés: A fonalszámot alakítsa át fontonkénti hosszúságra: 40 Ne fonal esetén:

Fonalhossz fontonként = 40 × 840 = 33 600 yard Átváltani yardok méterekre: 33,600 × 0,9144 = 30,740,64 méter fontonként

3. lépés: Számítsa ki a fonal súlyát:

Fonal súlya = 51,000,000 ÷ 30,740.64 ≈ 1,659.5 font

Így körülbelül 1659,5 font fonalra van szükség, ami 2%-os hulladéktámogatást jelent.

Technikai megfontolások a láncfonalas kötésnél

1. Feszültségszabályozás: Az egyenletes fonalfeszítés kritikus fontosságú az olyan hibák, mint az egyenetlen hurkok vagy a szövet torzulása, megelőzéséhez. A modern láncfonalas kötőgépek gyakran rendelkeznek valós idejű feszültségellenőrző rendszerrel.
2. Gépi beállítások: Az olyan paraméterek, mint a gépi méretek (a tűk száma egységnyi szélességre vetítve) és az öltéssűrűség jelentősen befolyásolják a szövet tulajdonságait és megjelenését.
3. Gyorsaság és hatékonyság: A fejlett láncfonalas kötőgépek nagy sebességgel működnek, ami az összes alkatrész pontos szinkronizálását igényli a szövet egyenletes minőségének biztosítása érdekében.

Következtetés

A lánckötés egy rendkívül technikai és sokoldalú textilgyártási eljárás. A lánckötés sikere a gépelemek megértésétől kezdve az olyan folyamatok elsajátításáig, mint a gerendázás és a fonaligény kiszámítása, a műszaki szakértelem és a pontosság függvénye. E szempontok optimalizálásával a gyártók kiváló teljesítményű szöveteket állíthatnak elő, amelyek a divat, az ipari textíliák és más területek különféle alkalmazásaihoz is megfelelnek.